Bombanyu

Bombanyu már nem robban

Szükséges-e az örökbefogadói tanfolyam?

2016-ban, amikor elindítottuk az örökbefogadási folyamatot, bár minden elérhető információnak utána néztünk, mégis rengeteg kérdésünk volt. Nyár derekán, júliusban tartották azt az örökbefogadói tanfolyamot, ami egészen eddig kötelező volt mindenkinek, aki elindul ezen az úton. Gyönyörű hétvége volt, meleg, csodálatos strandidő. Férjemnek nem volt sok kedve az értékes nyári hétvégék egyikét ezzel tölteni (21 óra volt még nekünk, péntek, szombat, vasárnap). Az első nap végén, amikor a nyári éjszakában még sokáig sétáltunk és beszélgettünk, megállapítottuk, hogy ez az egyik leghasznosabb tanfolyam, amelyen életünkben voltunk valaha (pedig jó néhányat a hátunk mögött tudhatunk).

Ennek a tanfolyamnak a kötelezőségét most el akarják törölni, meghagyva azért a lehetőséget, hogy aki akarja, elvégezze. Miért? Azért, mert a törvényalkotásnál most sem kérdezték meg sem az érintetteket, sem a gyermekvédelemmel foglalkozó szakembereket. A gyerekeket meg pláne nem. Pedig az ő életükről van szó.

Az örökbefogadói tanfolyamon (ahogy tőlem sokan megkérdezték: megtanultok pelenkázni?) nem pelenkázást tanulnak a résztvevők. Olyan információkat kapnak, amelyek pótolhatatlanok. Amelyekre nem tud akárki válaszolni. Olyan elakadásokkal, nehézségekkel fog találkozni egy örökbefogadó pár, amelyekkel kapcsolatban nem tudja megkérdezni sem az édesanyját, sem a többi, gyermeket már fölnevelt családtagját, ismerősét. Egy laikus ugyanis nem tud tanácsot adni abban, hogy mikor és hogyan mondd el azt a gyermekednek, hogy örökbe fogadtátok őt. Egy laikus nem tudja elmondani, hogy milyen méhen belüli traumák érik az örökbe adott gyermekek nagy részét, és ezek milyen formában fognak majd megjelenni. Egy laikus nem fogja tudni elmondani, hogy mit tegyél, ha a súlyosan elhanyagolt, bántalmazott, traumatizált gyermeked jaktál, szélsőségesen furcsa viselkedési tüneteket produkál, hogy csak néhány példát említsek. Nem tudja elmondani, hogy érdemes-e és hogy miért érdemes tartani a kapcsolatot a nevelőszülőkkel. Hogy miért szerezzél be (ha tudsz) fényképet a vér szerinti anyáról. Hogy mikortól lehet megkeresni a vér szerinti anyát, szülőket és hogy erre merjük-e bátorítani a gyereket, vagy sem. Hogy meséljünk-e róla, ha a gyermek érdeklődik, vagy csak söpörjük le a témát az asztalról? Elmondjuk az óvodában, iskolában? Mit tegyünk, ha sírva jön haza a gyermekünk, hogy azzal csúfolták, hogy "zabigyerek". Mit tegyünk, ha majd egyszer ránk csapja az ajtót, mielőtt üvöltve közölte velünk: "Ne szólj bele, nem vagy az anyám!" Ha betölti a 18-at, tényleg bezárja a háta mögött az ajtót és vissza se néz többet, ahogy a rémtörténetekből már annyiszor hallottuk ezt?

Mit várhatunk el egy olyan gyermektől, aki már méhen belül "el volt hanyagolva", gondozatlan, titkolt terhességből született. Drogos anya gyermeke. Alkoholfüggő baba. Mit jelent az, hogy szerzett értelmi fogyaték; ha ilyet látunk például iratbetekintéskor a gyermek aktájában, azt hogyan értelmezzük. Ki számít cigánynak? Érdemes származási kikötést megadni? Milyen lesz az általunk felnevelt gyermek - mi számít inkább, a genetika, vagy a nevelés? Mikor, milyen papírokat szerezzünk be? Mikor emelkedik jogerőre a határozat? Jogilag mi a helyzet, gyed-gyes stb. jár-e nekünk, mikor, meddig. Hogyan kell ezt intézni?

Vajon hogyan hat az örökbefogadás a párkapcsolatunkra? Ahol van már vér szerinti gyermek, vele hogyan beszélgessünk minderről? Visszaadhatjuk a gyereket, ha mégsem tetszik? És ha visszaadjuk, az vajon milyen hatással lesz arra a gyermekre, aki születése napján kapott egy óriás batyut a nyakába?

Mitől lesz sikeres egy örökbefogadás, és mikor számít sikertelennek?

Beszéltünk már olyan emberrel, aki gyermeket örökbe fogadott? Fel tudtuk tenni a kérdéseinket őszintén és kaptunk rá korrekt, kielégítő válaszokat?

A tanfolyamon kapott tudás olyannyira életmentő tudás, hogy én még kisfiunk érkezése után hónapokkal is belenéztem a jegyzeteimbe; ha valamivel kapcsolatban dilemmáztam és megkérdeztem férjemet, így válaszolt: "A tanfolyamon azt mondták, hogy...". És sokszor, még így, a tanfolyammal együtt is rengeteg elbizonytalanodásom, kételyem, kétségem volt, számtalan kérdésemmel kellett pszichológushoz, gyermekpszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz, gyógypedagógushoz fordulnom.

Ez a tanfolyam nem olcsó. Sőt. Elég drága. Ne legyen illúziónk, ha a tanfolyam opcionális lesz, ki fog elmenni akkor, ha ugyanabból a pénzből egy csodálatos nyári hétvégét is el lehet tölteni a Balatonnál? Azok, akik tudják, hogy miről szól a tanfolyam, teljes erőből lobbiznak azért, hogy a tanfolyam kötelező maradjon. Nem, nem azért, hogy a szomszéd tehene is felforduljon, hanem azért, mert a tanfolyami tudás tényleg életeket ment. Van, aki meggondolja magát, mert mégsem érzi elég erősnek magát, vagy a párkapcsolatát ehhez az őrült nehéz teherhez. Aki pedig tovább megy, sokkal erősebben, sok-sok tudással felvértezve vág bele egy csodálatos, de időnként gyötrelmesen nehéz kalandba, ahol az elakadókat igazán csak a sorstársak tudják támogatni. A tanfolyam célja ez: a sikertelen örökbefogadások és a visszaadások minimalizálása. A cél az, hogy minél több gyermek találja meg a számára legmegfelelőbb, legszeretőbb szülő(ke)t és az, hogy az örökbefogadók valóban el tudják fogadni gyermeküket szőröstül-bőröstül; a lábszagával együtt.

Szeretem a hibákat. A hibákban az a jó, hogy lehet belőlük tanulni és ki lehet azokat javítani. Most itt a lehetőség kedves törvényalkotók, hogy kijavítsák ezt a hatalmas szakmai baklövést.

Kapcsolódó írások:

Adnánk jogsit bárkinek KRESZ-tanfolyam nélkül?Mártonffy Zsuzsa, az örökbe.hu alapítója

Mitől lesz sikeres egy örökbe fogadás?

Kérlek, itt írd alá a petíciót, ha még nem tetted!

A bejegyzés trackback címe:

https://bombanyunemrobban.blog.hu/api/trackback/id/tr2515697624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Bombanyu

Tabuk nélkül az örökbefogadásról, a gyermeknevelés nehézségeiről, örömeiről és egy kezdő anyuka bénázásairól.

Friss topikok

Címkék

agresszió (2) alapítvány (1) alkalmassági vizsgálat (1) állatgyilkosság (1) álom (1) alvás (1) átkeretezés (2) átmeneti időszak (1) baki (1) baleset (1) bántalmazás (3) barátkozás (3) bénázás (5) beszéd (3) beszoktatás (1) cigány (1) Csenge (4) cukiskodás (7) dac (2) dackorszak (3) dühkezelés (1) dühkitörés (2) elfogadás (9) elhanyagolás (1) elismerés (1) első találkozás (1) eszközök (1) evés (1) fejlesztés (2) féltékenység (1) fogalmak (1) folyamat (5) frusztráció (1) Gergő (27) gyász (5) gyerekkereskedelem (2) gyereknevelés (31) gyerekszáj (4) gyógypedagógia (1) halál (1) határszabás (2) hiszti (12) homoszexuális (1) hulladék (2) hulladékmentes (1) időtöltés (4) iratmegtekintés (1) jaktálás (1) játék (1) kapcsolódó nevelés (2) karácsony (1) karantén (1) kihívások (1) kirekesztés (1) kommunikáció (4) konfliktus (1) koronavírus (2) köszönöm (1) kreatív (1) lombikprogram (2) meddőség (6) megoldás (1) melegházasság (1) mese (1) mosható pelenka (1) mozgás (1) nehézségek (9) nevelőszülők (2) nyaralás (5) ökoságok (1) örökbefogadás (32) örökbefogadott (2) összeszokás (1) óvoda (5) példakép (1) példamutatás (1) petesejt donáció (1) pozitív szemlélet (1) pszichológus (4) rápillantás (1) reakciók (1) rólunk (1) romadopt (1) rosszalkodás (1) segítség (1) sírás meghallgatás (1) származás (1) szelektív (1) szemét (1) szerelem (2) szeretet (1) szobatisztaság (1) születésnap (2) szurikáta (1) tanfolyam (2) tanult tehetetlenség (1) tegyesz (6) természetvédelem (3) testvérek (2) tévézés (1) titok (2) türelem (3) vélemény (1) visszajelzések (1) visszalátogatás (2) zöldülés (3) Címkefelhő
süti beállítások módosítása