Bombanyu

Bombanyu már nem robban

Örökbefogadási miniszótár

Olvasom a cikkeket, hallom az embereket, válaszolok a kérdezőknek és látom, hogy nagyon nagy a zűrzavar az örökbefogadással kapcsolatos fogalmak körül. Ha a nem érintett közvélemény keveri, azzal nincs baj. De ha például az újságírók, vagy az érintettek szűkebb, tágabb családja sem tudja, mi mit jelent, akkor azt gondolom, megérett ez a poszt.

Vérszerinti szülő(k) (biológiai szülő, életet adó szülő): ők azok, akiknek a genetikáját hordozza a gyermek, ők azok, akik világra hozták a kicsit. Lemondtak a gyerekről, rossz esetben elvették tőle. A lemondásnak, örökbe adásnak egymillió oka lehet, olyan okok, amelyeket azok, akik "normál" életet élnek, nehezen értenek meg. Okok lehetnek például mélyszegénység, tudatlanság, hajléktalanság, túl fiatal anya, túl idős anya, mentális-, elmebetegség, erőszakból fogant gyermek, magányos, védőháló nélküli anya, válással, elhagyással fenyegetőző apa, sokadik gyermek, egyedülálló anya stb. A közvélemény szinte egyöntetűen elítéli az örökbe adó anyát, pedig azt gondolom, hogy igenis, vannak azok az élethelyzetek, amikor ez a legfelelősségteljesebb és legszeretetteljesebb döntés. És egyben a legfájdalmasabb is, ebben ne kételkedjünk egy percig sem. Én személy szerint végtelenül hálás vagyok Gergő és Csenge vérszerinti anyjának.

Nevelőszülő(k): a nevelőszülőnek az a foglalkozása, hogy gyerekeket átmenetileg pénzért nevel. Gondoskodik róluk addig, amíg örökbefogadhatóvá nem válnak, vagy haza nem tudják gondozni a gyerekeket a vérszerinti szüleikhez. Jó esetben szívvel-lélekkel teszik mindezt, rossz esetben mindössze a pénz motiválja őket. Lehet róluk jót és rosszat hallani, én őszintén remélem, hogy többen vannak azok, akik jól bánnak az ideiglenesen rájuk bízott gyerekekkel. A gyerekek egyébként 18 éves korukig maradhatnak náluk. (Ne keverjük ide azokat a szülőket, akik a társuk gyermekét nevelik, bár őket is nevelőapának, -anyának hívjuk.)

Örökbe fogadó szülő(k): ők azok (jellemzően házaspár), akik a nevükre veszik a gyereket, vállalják és elfogadják őt szőröstül-bőröstül. Elfogadják a hatalmas puttonyát, az elmaradásait, elfogadják azokat a nehézségeket, amiket a gyerekek addig gyűjtöttek össze, amíg végleg haza nem találtak. Mindenkinek más a motivációja, de az nagyjából mindenkire igaz, hogy nem várnak ezért se hálát, sem elismerést. Az örökbe fogadott gyerekük az ő gyerekük, aki ugyan nem a testükből született, mégis felelősséget vállalnak érte életük minden egyes napján. Szülőségük nem ér véget a gyerek 18. évével, életük végéig az örökbe fogadott gyermekük szülei lesznek. Teszik a dolgukat a legjobb belátásuk szerint, taníttattják lehetőségeikhez mérten és megpróbálják kisimogatni gyermekükből mindazt a fájdalmat, amit hordoznak magukban.

Édesanya, édesapa: ez az a fogalom, ami legutóbb nálam kiverte a biztosítékot. Nincs kőbe vésve, így ezen lehet vitatkozni, csak ne velem. Az édesanya én vagyok. És az összes örökbe fogadó anya. És az összes saját gyermekét nevelő anya, apa. Az édesanya az, aki gyermeke összes nyűgjét meghallgatja, aki az összes éjszaka haptákban áll és ápol, ha kell, aki simogat, aki gyógyít, aki aggódik, aki mindig ott van, ha szükség van rá. Az édesapa az, aki megóv és védelmez, aki tanít, aki megmutatja a világot, akire mindig lehet számítani. A gyermekéről lemondó anyát ne hívjuk édesanyának, és ne hívjuk édesapának azt, aki megerőszakolja a saját gyermekét.

Saját gyermek: ezzel is lehet vitatkozni, hiszen ennek sem tűpontos a magyarázata. A saját gyermek, az örökbe fogadott gyermek is. Gergő és Csenge is a saját gyermekem és ha valaha születne vérszerinti gyermekem, az is a sajátom lenne. Saját gyermek az, akiért felelősséggel tartozom, akiért felelősséget vállaltam. Aki ha szarul viselkedik, tartom a hátam, akit ha bántanak, kiállok érte. Mindig.

Örökbe fogadott gyermek: Ő a történet legfontosabb szereplője. Ő az, aki már hazaért, szeretve van,  biztonságban van. Örökre.

A bejegyzés trackback címe:

https://bombanyunemrobban.blog.hu/api/trackback/id/tr6915474426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Bombanyu

Tabuk nélkül az örökbefogadásról, a gyermeknevelés nehézségeiről, örömeiről és egy kezdő anyuka bénázásairól.

Friss topikok

Címkék

agresszió (2) alapítvány (1) alkalmassági vizsgálat (1) állatgyilkosság (1) álom (1) alvás (1) átkeretezés (2) átmeneti időszak (1) baki (1) baleset (1) bántalmazás (3) barátkozás (3) bénázás (5) beszéd (3) beszoktatás (1) cigány (1) Csenge (3) cukiskodás (7) dac (2) dackorszak (3) dühkezelés (1) dühkitörés (2) elfogadás (9) elhanyagolás (1) elismerés (1) első találkozás (1) eszközök (1) evés (1) fejlesztés (2) fogalmak (1) folyamat (5) frusztráció (1) Gergő (26) gyász (4) gyerekkereskedelem (2) gyereknevelés (31) gyerekszáj (3) gyógypedagógia (1) halál (1) határszabás (2) hiszti (12) homoszexuális (1) hulladék (2) hulladékmentes (1) időtöltés (4) iratmegtekintés (1) jaktálás (1) játék (1) kapcsolódó nevelés (2) karácsony (1) kihívások (1) kirekesztés (1) kommunikáció (4) konfliktus (1) köszönöm (1) kreatív (1) lombikprogram (2) meddőség (5) megoldás (1) melegházasság (1) mese (1) mosható pelenka (1) mozgás (1) nehézségek (9) nevelőszülők (2) nyaralás (4) ökoságok (1) örökbefogadás (29) örökbefogadott (2) óvoda (5) példakép (1) példamutatás (1) petesejt donáció (1) pozitív szemlélet (1) pszichológus (4) rápillantás (1) reakciók (1) romadopt (1) rosszalkodás (1) segítség (1) sírás meghallgatás (1) származás (1) szelektív (1) szemét (1) szerelem (2) szeretet (1) szobatisztaság (1) születésnap (2) szurikáta (1) tanfolyam (1) tanult tehetetlenség (1) tegyesz (6) természetvédelem (3) testvérek (1) tévézés (1) titok (2) türelem (3) vélemény (1) visszajelzések (1) visszalátogatás (2) zöldülés (3) Címkefelhő