Bombanyu

Bombanyu már nem robban

Nyílt vs titkos örökbefogadás

Pár héttel ezelőtt egy posztomban az alapítványi örökbefogadásról írtam szőrmentén (itt olvashatjátok). A posztomat eddig több mint 3500-an olvastátok, teljesen meghatódtam tőle... Talán azért is olyan szívmelengető ez a szám számomra, mert a célom a blog indításával többek között az volt, hogy olyanokhoz is eljussanak infok az örökbefogadásról, akiket abszolút nem érint a téma. Számomra fontos, hogy az örökbefogadást ne lengje körbe teljes homály, és ami még fontosabb, az örökbefogadott gyermekekre ne úgy tekintsen a társadalom, mint "B" opcióra. Úgy tekintsenek rájuk, akik valójában: a szüleinek a legdrágább kincsére.

Érkezett is egy kérdés a témával kapcsolatban, így ez egy picit tényközlőbb bejegyzés lesz: mi a különbség a nyílt és a titkos, vagyis az alapítványi és az állami örökbefogadás között. A kiskapukról, apró jogi hézagokról, ha vannak, nem írok, elképzelhető, hogy így nem lesz 100%-osan pontos az írás, de a lényegét tekintve érteni fogjátok.

Titkos, vagyis állami örökbefogadás

Az állami örökbefogadás a TEGYESZ-en (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) keresztül megy. Egy gyermek elsősorban akkor válik örökbefogadhatóvá, ha a vérszerinti szülője fél éven keresztül nem keresi meg (kivétel, ha kiemelik a családból, de az más folyamat). Ha fél éven belül megkeresi (nem szükséges, hogy beszéljen is a gyerekkel), a fél év újra indul. Újra indul akkor is, ha az 5. hónap 29. napján keresi meg. Ismerek olyan kislányt (néhány éve egy gyermekotthonban voltam látogatóban a munkám miatt), akit a szülei a külseje miatt nem akartak felnevelni, de nem mondtak le róla. Ők mindig az utolsó pillanatban "látogatták meg" a kislányt, ami abból állt, hogy becsöngettek a gyermekotthon kapuján, regisztrálták az ott létüket, de a kislányt már nem nézték meg. A kislány akkor volt 6 éves... Számomra ez sokkal kevésbé érthető és megbocsátható, mint az, aki lemond a gyermekének a neveléséről, így lehetővé téve, hogy jobb körülmények között nőjön föl.

Így, hogy fél évnek el kell telnie, látható, hogy fél évnél kisebb babát Tegyeszen keresztül nagyon ritka esetben lehet "kapni". Kivétel az inkubátorban hagyott babák, ugyanis az inkubátorban hagyás azonnali lemondásnak számít, viszont nem számít ide az, akit a kórházban hagynak. Gergőt kórházban hagyták, de ebben az esetben, mivel a vérszerinti anyja nem írt alá "lemondó" nyilatkozatot, Gergőre is igaz volt a minimum fél év.

Az örökbefogadás titkos, ami azt jelenti, hogy amint a gyermek örökbefogadható lesz (van egy tárgyalása, ahová a vérszerinti szülőket is meghívják), a vérszerinti szülők semmit nem tudnak a gyermekről többé. Azt sem, hogy örökbefogadta-e valaki, sem azt, hogy hol nevelkedik, mi van vele. Nekik innentől kezdve semmi joguk nincs a gyerekhez, olyanokká válnak, mint egy utcai ismeretlen. Azonban a gyerek, ha betölti a 14. életévét, hivatalosan, a gyámhivatalon keresztül megkeresheti a vérszerinti szüleit, akik eldönthetik, hogy szeretnék-e őt látni, vagy sem.

Az örökbefogadó szülők hivatalosan semmit nem tudnak a vérszerinti szülőkről. Minimális info áll a rendelkezésre. Csak azokat a betegségeket tudják, amik a tegyesz rendelkezésére állnak, nem tudják, csak sejtik az örökbefogadás okait, nem tudják, hogyan néznek ki (csak ha valaki, aki esetleg ismeri őket, elmondja). A nevét talán tudják, de sok esetben ezzel sem mennek sokra, még a facebook világában sem...

Nehézség ebben az, hogy ha a gyerek érdeklődik, hogy ki volt az a néni, aki megszülte, nem tudunk semmit mondani. Azt sem, hogy a szép sötét hajadat tőle örökölted, vagy hogy a gyönyörű kis grübedli az arcodon az a szülőanyádé, vagy a szülőapádé volt. Sok, valószínűleg túl sok kérdés marad a gyerekben a származásával kapcsolatban. Cserébe sosem kell azon aggódni, hogy a vérszerinti szülő egyszer csak kopogtat az ajtón.

A nevet a vérszerinti anya adja. Ehhez az örökbefogadó szülő hozzátehet egy nevet, vagy a kettőből elvehet egyet, de azt a nevet, amin addig szólították a gyereket, főleg, ha már nagyobb a gyerek, meg kell tartani (akkor is, ha nem tetszik). Gergőnek két neve volt, de mivel Feri vezetékneve is férfinév, csak a Gergőt hagytuk meg, mert annyira azért nem akartuk szegényt megszivatni, hogy három férfineve legyen. :) (Így is lesz a neve miatt baja bőven, hogy akkor most hogy is hívják. :) ) Ha nem tetszik az a név, amit a vérszerinti anya adott, és a gyerek már hallgat rá, nagyon lassan, hosszú hónapok alatt át lehet keresztelni, becézgetésekkel átalakítani, de azt semmiképpen nem lehet, mint szegény József Attilánál, hogy Pistának szólították egyik napról a másikra. Érdemes azonban észben tartani, hogy a gyerek, két dolgot kapott a vérszerinti anyjától: az életét és a nevét. Illik tiszteletben tartani.

A titkos örökbefogadásnál van egy 30 napos ún. ideiglenes kihelyezés, amikor az örökbefogadó pár hazaviszi a gyereket az otthonába és sajátként nevelgeti tovább. Van olyan örökbefogadó szülő, aki ezt egyfajta "próbaidőnek" tekinti, ami szerintem óriási méltánytalanság a gyermekkel szemben. A kihelyezést ugyanis megelőzte egy hosszú, intenzív barátkozási időszak, ebben az időszakban bármikor mondhat a pár nemet, bármikor visszaléphet. Azonban ha úgy dönt, hogy az otthonába fogadja a kicsit, egyszerűen NEM adhatja vissza. Ez nem próbaidő, itt a gyereknek a lelkével játszanak azok, akik ezt nem veszik komolyan. Persze, kiderülhet olyan valami a gyerekről (elképzelni sem tudom, mi, de biztos van ilyen), ami miatt mégsem fogadják el, de azért alapvetően maradjunk abban: aki hazaviszi a gyereket, az igenis, vállalja a fölnevelését. Örökre.

Nyílt, vagyis alapítványi örökbefogadás

Alapítványi örökbefogadás nem olyan régóta van, 23 éve indult el tudtommal. Alapvető feladatuk a krízisterhesek segítése. Az számít krízisterhesnek, aki már a várandóssága idején tudja, hogy a gyermeket nem tudja felnevelni. Ennek sok oka lehet: túl fiatal, túl öreg, hajléktalan, nagyon szegény, sokadik gyermek, erőszakból fogant gyermek, új élettárs fenyegetése, hogy elhagyja, ha megtartja a gyereket, értelmi fogyatékos anya, egyéb számtalan ok. Rengeteg indíték van és nem gondolom, hogy bármelyik is elítélhető. Valójában, aki várandóssága idején alapítványhoz fordul, szerintem egy igen tudatos és gyermekéről gondoskodó döntést hoz.

Az alapítványok a hozzájuk forduló krízisterheseknek segítenek több módon: ha szükséges, a terhesség idejére lakhatást nyújtanak, mentálisan segítik őket, pszichológust biztosítanak nekik és megpróbálják körüljárni a lehetőségeket: valóban nincs senki a családban (nagynéni, nagybácsi, nagymama stb.), aki tudna segíteni a vérszerinti anyán és gyermekén? Az alapítványoknál a végső megoldás az örökbeadás. Ha jól végzik a dolgukat, akkor a "visszakérések" száma nulla.

Merthogy a "visszakérés", az mint Damoklész kardja lebeg az örökbefogadó szülők feje fölött: a születéstől számított 6 héten belül a vérszerinti anya meggondolhatja magát és visszakérheti a gyermekét... Ismerek párt, ahol történt visszakérés és ismerek több olyan párt, akinél az első 6 hét, az maga volt a tömény rettegés... Belegondolni is szívszorító, hogy a boldogság és eufória rózsaszín ködje helyett 6 héten át minden telefonhívástól összerezzennek. Épp a minap hallottam egy olyan történetet, hogy az anyukát az 5. hét 5. napján hívta fel a tegyesz, aki ahelyett, hogy fölvette volna a telefont, összeomlott és sírógörcsöt kapott. Pedig csak arról akartak érdeklődni, hogy jól vannak-e...

Pár évvel ezelőtt változtatták amúgy a két hetet hat hétre. A cél nem tudom, mi lehetett, mert a pszichológusok és a gyermekvédelmi szakemberek (én csak néhánnyal beszéltem, de ők sok kollégájuk nevében beszéltek) ezt kifejezetten károsnak tartják a kisbaba és az örökbefogadó szülők szempontjából, lassítja a kötődés kialakulását és megmérgezi ezt a csodálatos időszakot. Hat hét iszonyú sok idő. Hat hétig nem belefeledkezni az örömbe, a csodába, nem könnyeket hullatva nevetni a boldogságtól - vagy ha igen, mégis ott a gyomorba markoló félelem... iszonyú lehet...

A másik nagy para a nyílt örökbefogadásnál, a félelem, hogy felbukkan a vérszerinti család. Azt gondolom, hogy ez a kérdés inkább csak azoknál merül föl, akik még nincsenek benne a folyamatban, inkább kívülállóként szemlélik azt. Merthogy a vérszerinti anyának az örökbeadás (nyilván van kivétel) akkora trauma, hogy inkább a lelke legelrejtettebb zugába temeti, isten őrizz, hogy bármiféle igényt, vagy jogot formáljon arra a gyerekre, akiről lemondott. Természetesen jogos elvárásai lehetnek. Mivel ő és az örökbefogadó pár ismerik egymást (sok esetben a pár a szülésnél is ott lehet), megbeszélhetnek bizonyos dolgokat, amikhez illik, hogy tartsák magukat, elsősorban az örökbefogadók. Például megbeszélhetik, hogy évente 1-2 alkalommal küldenek fényképet, vagy egy rövid beszámolót a vérszerinti anyának, kizárólag az alapítványon keresztül. Közvetlenül a vérszerinti anya sosem keresheti a családot (ha megteszi, úgy tudom, büntetőjog vonatkozik rá).

A nevét megbeszélhetik, hogy mi legyen, sok esetben a vérszerinti anya meghallgatja az örökbefogadók kívánságát, és arra a névre kereszteli el a gyermeket. Viszont a vérszerinti anyának is lehetnek "kívánságai", ha ő olyan párt szeretne, aki max. 30 éves, vallásos és első gyermekük lesz, akkor megkeresik a várakozók közül ezt a párt.

Az örökbefogadók, mivel beszélhetnek a vérszerinti anyával, kikérdezhetik őt a betegségeiről, hajlamokról, megkérdezhetik, milyen volt a terhessége. Sok olyan kérdést tehetnek föl, ami később fontos lesz. Nálunk, bármikor viszem Gergőt vizsgálatra, a második kérdés alkalmával derül ki, hogy örökbefogadtuk, merthogy gyakorlatilag semmire nem tudok válaszolni...

Alapítvány azt hiszem 7 van, 2 nagyobb. A nagyobbak közül az egyik illesztéssel dolgozik, itt akár pár hónap is lehet a várakozási idő, de az is lehet, hogy ezen az alapítványon keresztül sosem kap a pár gyermeket, a másiknál sorszám van. Mi is beálltunk a sorba, 2016-ban kb. 470-es számot kaptuk, mivel mi elfogadóak voltunk sok szempontból, nekünk kb. másfél évet kellett volna várnunk. Akik nem elfogadóak származást tekintve, annak 4-5 év a várakozási idő. A kisebb alapítványoknál évi néhány örökbefogadás van. Mi anno mindegyikhez beadtuk, de Gergő végül Tegyeszen keresztül érkezett.

És persze nem én lennék, ha nem készítenék minderről egy összefoglaló táblázatot. :) Íme: 

Nyílt / alapítványi Titkos / állami
Gyerek életkora újszülött (sokszor a kórházból már az új család viszi haza) jellemzően 6 hónapostól fölfelé
Örökbefogadók ismerik az örökbeadót? igen nem, nagyon kevés infot tudnak róla
Gyerek neve közösen adják általában

vérszerinti anya adja, legalább egy keresztnevet meg kell tartani (ha csak egy van, azt kell megtartani, de ahhoz hozzá lehet tenni egy másodikat).

Szülők betegségeiről, születésről info mindent tudhatnak, amit megkérdeznek

szinte semmilyen info nincs róla

Gyerek kihelyezése születésétől kezdve 6 hétig a gyermeket visszakérheti a szülőanya. Ebben az esetben is van a 30 napos ideiglenes kihelyezés, de a csecsemő-visszaadás nagyon nem jellemző.

30 napos ideiglenes kihelyezés, ez alatt hivatalosan a gyermek visszaadható

A gyereket megkeresheti személyesen a vérszerinti anya? Nem. Csak az alapítványon keresztül veheti föl a kapcsolatot az örökbefogadó szülőkkel.

Nem. Minden joga megszűnik az örökbefogadhatóság pillanatától.

A gyerek keresheti a vérszerinti anyát? Megbeszélés kérdése

Ha betölti a 14. életévét, hivatalosan a gyámhivatalon keresztül elindíthatja a megkeresést.

Várakozási idő indulása Az első jelentkezést követően kb. fél év, míg jogerőre emelkedik a határozat, hogy örökbefogadhat a pár. Ekkor jelentkezhet alapítványokhoz, innen indul a várakozási idő.

Az első jelentkezéstől indul a sorbanállás.

Várakozási idő Alapítványi jelentkezést követően kb. 1-5 év között.

Elvárásoktól függ, milyen gyermeket szeretne a pár. Ha elfogadóak, lehet kevesebb, mint egy év, ha nem elfogadó, sok-sok év is lehet. Mi Gergőre a beadástól kezdve összesen 10 hónapot vártunk. Ez viszonylag kevésnek számít.

Barátkozási idő Mivel újszülöttről van szó, nincsen barátkozási idő, a kórházból jellemzően már az új családhoz kerül a baba.

Megyénként változik, 1-4 hétig terjedhet; az intenzitása pedig az időtartamtól függ. Az egy hetes nagyon intenzív (gyakorlatilag 0-24-ben a gyerekkel együtt), a 4 hetes egy sokkal lassabb barátkozási folyamat.

 

Vannak egyéb, különutas megoldások, gyerek vásárlás, ami tök illegális, erről itt írtam, és van legális, célzott örökbefogadás (ismerősökön keresztül), ezt a Tegyesz is csinálhatja, mint közvetítő szerv (ekkor nyílt örökbefogadásról beszélünk), de ezek nem túl jellemzőek.

 Mindenre válaszoltam? :)

A bejegyzés trackback címe:

https://bombanyunemrobban.blog.hu/api/trackback/id/tr9414391958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Bombanyu

Tabuk nélkül az örökbefogadásról, a gyermeknevelés nehézségeiről, örömeiről és egy kezdő anyuka bénázásairól.

Friss topikok