Bombanyu

Bombanyu már nem robban

Mindennapi kellemetlenségeink

Gergő beszél. Emlékeztetőül: Gergő 22 hónaposan, 8 hónapos beszédértési szinten volt, a nevére sem hallgatott. Mára, 36 hónapos korára nemcsak a lemaradását hozta be, de a szókincse meghaladja a korosztályát, nagyjából ragoz, lehet vele párbeszédeket folytatni (például az Apa hol van? - Dolgozik. - Autóval ment el, tekeri a kormányt, vezet, villog, dudál, megáll, parkol, kanyarodik témát részletekbe menően, naponta többször átbeszéljük), és olyan tempóban növekszik a szókincse, hogy volt néhány hét az elmúlt időszakban, hogy még mi sem értettük, mit mond; nagyjából fogalmunk sem volt róla. Félve árultam ezt el a fejlesztőben egy logopédusnak, de megnyugtatott, ez normális, a gyors szókincsnövekedés miatt még nincs ideje "kigyakorolni" a szavakat, ezért nem értjük. De majd kitisztul.

Jelentem, most egészen jól érthető, mások által is... és ezzel együtt szaporodnak a kellemetlen, kínos szituációk...

Nemrégiben egy lakossági fórumon vettünk részt, néhány sorral előttünk ült egy óriási ember. Gergő elismerően fölkiáltott: "hataaaaaa-naaaaaa-báci" (hatalmas nagy bácsi). Jól hallható volt ugyan, de szerencsére ezt még csak én értettem (azt hiszem), mindenesetre elgondolkodtam azon, hogy mit lehet tenni a "gyerekszájjal". Egyelőre nem tudom a kérdésre a választ. Addig is, marad a pironkodás. Múltkor egy torzonborz fickó jött velünk szembe, ő lett a "majombácsi". Feri és az én gyűjtőnevünk az "anyapa", ha mindegy hogy ki, de valaki menjen segíteni. Ennek a mintájára a távolról nem felismerhető emberek a "nénibácsik". Ez egészen addig volt vicces, amíg a múltkor egy férfias nőre rá nem akasztotta ezt a jelzőt... Elengedtem a fülem mellett, hátha így nem tudatosul a nőben, hogy mit is mondtak rá... Figyelmen kívül hagytam ezt a megjegyzést, tanulva egy jómúltkori esetből... Még valamikor télen Gergővel buszra szálltunk. Míg vártunk, hogy leszálljanak-fölszálljanak az előttünk lévők, két kézzel rácsapott az éppen előttünk felszálló, idős hölgy fenekére. Vastag cuccban volt, lehet, hogy nem is vette volna észre, csak hallotta a reakciómat, ahogy elhűlve-döbbenten, halkan rászóltam Gergőre: "Gergő.... mit csinálsz????" - Erre hátrafordult és szólt Gergőnek: "Türelem fiatalember... igyekszem."eperesz.jpg

Aztán vannak a szókincsbővítő kellemetlenségek...

A minap vezettem, egy mélygarázs sorompójánál elkezdett valaki bénázni. Percekig. Tolatgatott, igazgatta az autót... Általában elég türelmes vezető vagyok és káromkodni is ritkán szoktam vezetés közben. Különösen a sorompóknál vagyok megértő, mert én magam az a fajta sofőr vagyok, akinek mindig rövid a keze. Nem csak az övet kell kicsatolnom és még az ajtót is kinyitnom, de többször előfordult már, hogy még az autóból is ki kellett szállnom... Szóval türelmesen ácsorogtam, Gergő a hátam mögött. Nagy nehezen kiment a sorompón, én is kijutottam, majd a meredek emelkedőn elindultam. Az előttem levő autó, ami előbb még perceken át a sorompónál tetvészkedett, most ugyanezt az emelkedő tetején játszotta el, míg én a lejtő közepén eleinte a kuplunggal játszadoztam, majd a kéziféket behúzva reménykedtem, hogy csak elindul. Aztán rádudáltam. Majd miután még mindig ott álldogált, hangosan felkiáltottam: "a faszér' ácsorogsz, barátom!" Szerencsére Gergő ebből a megnyilvánulásomból a számára legismerősebb szót ismételgette hazáig: "barátom".

És van, amikor egy logikusnak tűnő, de mégis hibás felvetésre kell ultragyorsan valami elfogadhatót reagálni. Gergő mostanra szobatiszta minden fronton (nappali, éjszakai és kakiügyi fronton is - a kezdetekről itt írtam). Valamelyik nap, egy bilibe kakilás végével mondta, hogy tegyük be a mosógépbe, mert koszos... (Istenem, mennyire szeretem, hogy ilyen kis eszes!!!) - nagyon gyorsan rávágtam, hogy a kaki a wc-ben fürdik, ott mossa tisztára magát... Úgy tűnik, okénak találta a választ, azóta nem erőlteti ezt a vonalat.

Hát így vagyunk most. Imádom ezt a korszakot, de hogy ezzel a kellemetlen kis gyerekszáj-dologgal mit lehet tenni... azt még nem tudom. Várom a tippeket...

A bejegyzés trackback címe:

https://bombanyunemrobban.blog.hu/api/trackback/id/tr4313966200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Bombanyu

Tabuk nélkül az örökbefogadásról, a gyermeknevelés nehézségeiről, örömeiről és egy kezdő anyuka bénázásairól.

Friss topikok