A minap egy barátnőmnél voltunk Gergővel. Cuki volt és elbűvölő. Amint kiléptünk a kapun... elszabadult a kölyköm... kismotorral hasított, ellenkező irányba, mint amerre parkoltunk. (Megjegyzem, a kertben is motorozhatott - volna, de nem tette...)

Szerencsére egy kisforgalmú utcácskában laknak, egy darabig hagytam, hadd menjen. Azt már észrevettem, ha elkezdem üldözni, akkor annál gyorsabban száguld tova; legtöbbször visszafordul időben. De ezen a napon elérte azt a kritikus távolságot, amikor már nem akartam kockáztatni, úgyhogy elkezdtem sprintelni a nyomában. Meggyőződésem, hogy Usain Boltot bármelyik, kölyke után rohanó anyuka lenyomná. Sajnos azonban ezt sosem fogjuk bizonyítani, mert a kiskrapekok nem vezényszóra szöknek anyu elől, motiváció híján pedig nem fárasztjuk magunkat fölöslegesen. Kell az energia a vészhelyzetekre. Visszatérve a sprintre... elég jó ütemben nyomtam, de ez a kis bitang, gondolkodás nélkül gyorsított, és még arra is volt ereje, hogy közben hangosan kacagjon. Bevallom, sprint közben én is nevettem. Végülis elkaptam a grabancát. Igyekeztünk vissza az autóhoz, a barátnőm gratulációját fogadva elköszöntünk és indultunk haza.

Gergő nagyon élvezte ezt a kis közjátékot, úgyhogy amint leparkoltunk a mélygarázsban, kiszálltunk és odaadtam a motorját, elindult. A másik irányba. Elég sokan használjuk a mélygarázst, van, aki gyorsulási versenyre; nagyon utálom, amikor Gergő a mélygarázsban motorozik. Bezártam az autót és rohantam utána, elkaptam a pólójánál, megfordítottam és a nyaki korcánál fogva navigáltam, merre van az előre... Futva, merthogy kiskölykömbe belebújt a kisördög és tekert ezerrel. Így nagy lendülettel értünk a lépcsőház ajtajához, ezt a lendületet kihasználva nyomtam (volna) be az ajtót, azonban egy garázsba tartó szomszéd megelőzött és pont akkor nyitotta ki az ajtót belülről, amikor én már rátámaszkodtam kívülről.

Beestem az ajtón, közben kirúgtam Gergő alól a motorját, amin persze át is esett. Engem megállított a szemközti fal, ami ugyan méterekre van, mégis elértem két lépéssel; így végülis talpon maradtam. Gergő - becsületére váljék - nyikk nélkül pattant vissza a motorjára. Kedves mosollyal köszöntem a szomszédnak, hogy elhiggye: mi ezt pont így terveztük.

Szerintem elhitte.